Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Rég-fényed...
okeanus• 2020. november 2. 21:40 • olvasva: 100
rég-fényed alig hallom
hisz hangodra sír a szél
eltörött már ablakom
és zokog, de nem beszél
vassal mi gyorsan ölt
taglózott a kezdet
hajón partok között
és most ez átrezeg
ki sem nyílt ajtó
magában síró
martalék vagyunk
vár bérceken
két szék és két torony
különös más hegyen
s bármit adsz megveszem
bár rég-fényed halovány
bezörög szél ablakán
mert hangod már mesél
és ha törött is, átzenél
Rozella2020. november 4. 10:50
"ki sem nyílt ajtó"
az "el nem nyert éden
fájdalma" világít
az éjben ...
...és átrezeg, igen.
Liwet2020. november 3. 09:06
Mindannyiunk fénye lassan, de biztosan halványodik.
De a szívünk az soha nem felejt, mindig emlékezik.
Szomorú hangulata van a versednek, de a fénye világít!
😊🌟