Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ó, néha...
okeanus• 2017. június 23. 22:02
Ó!, néha sincsenek jó csodák,
égi kedves, aki ha visszavált,
botladozva hajlok magamon át,
hogy szeret a hiú-hazúg látszat,
és akkor amim nincs is, elveszem,
s irigylőn tart kacagva az isten...
Törölt tag2017. június 24. 08:47
Törölt hozzászólás.
skary2017. június 24. 05:04
..és dajkál :)
Eleonora2017. június 23. 22:45
Néha "sincsenek", biztosan..., s ha úgy is lenne, /jók vagy rosszak / nem elég, hogy csodák? Isten tenyerén, vajon, szabad-e sírni, még akkor is, ha hullik a könny, s gyöngyök gurulnak tova...
Szépet, mélyet, magasat írtál versbe, elgondolkodtatót, tetszett nagyon
Rozella2017. június 23. 22:20
"botladozva hajlok magamon át," ez nagyon kifejező, de tetszett az egész!