Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Néha még...
okeanus• 2018. szeptember 23. 20:56
Néha elmélázom a szenvedőkön
közéjük való kedvem iscsüggeteg és némaság maradék álmaimon megüszkösüla gyötrelem vakító felületeés sötétlő ékkövek ráncaibahorgas fogával veszettül belemar mindenem szárnyaszegettamíg kavicsok mosott lápi szaga terjengés szennyese rikolt az éhező szomorúság énekel és a hold síró szemfenéknek alja...stapi2018. szeptember 26. 16:29
Elgondolkodtató, remek. Gratulálok!
Rozella2018. szeptember 24. 11:13
"S én csüggeteg,
Halvány beteg,
Míg éjfél
Kong, csak sírok,
S elém a sok
Tűnt kéj kél. "
/ P. Verlaine - SZ. L. /
Mikijozsa2018. szeptember 24. 09:39
remeklésed nagyon tetszett, gratula
skary2018. szeptember 24. 06:44
néha még én a szépről álmodom
s nem ily monoton
szürke és merő hétköznapi
az aki