Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Körmödön foszló panasz
okeanus 2019. december 31. 10:23
körmödön foszló panasz,
lakatlan reszketés vacog,
gégéd parttalan sikoly
kietlen vagy, akár a rongy
csak pőreség, semmi több
árva, a kárhozat mögött,
csak csapongsz hűtlenül
az éned magaddal szakít
egy rossz rögeszme vagy
silányság és szorongás mi
veled nem csillapul
amíg a fényed újra gyúl
Törölt tag2020. január 1. 14:11
Törölt hozzászólás.
liketorn2020. január 1. 13:55
Az utolsó sor bearanyozza...
Mersinho2020. január 1. 05:06
Lemondó versedet vegyes érzelmekkel olvastam ....
Eleonora2020. január 1. 01:14
Lehet, az életben sok minden megtörténik, s tán nem bűn, ha reméljük a holnapot, tudod, néha így érzem, s most sóhajtok nagyot...
s bizony elkáromítanám magam..de persze, nem, maradjunk annyiban, hogy ahogy élem , még elviselem..ezt a boldogújévet, mit annyian kívánunk egymásnak, neked én sokkal jobbat kívánok
Rozella2019. december 31. 20:15
Drámai hatású vers... pedig ma szilveszter...vagy tán épp azért...? Békés, örömteli, boldog új évet kívánok!
Mikijozsa2019. december 31. 13:27
amíg újra gyúl - úgy legyen buék :)
Bugatti3502019. december 31. 13:18
Tetszik a versed, de lehangoló is egyszerre... kicsit, mintha magánvád is lenne ez a gondolat... Mindezek ellenére, boldogabb és egészségben gazdagabb, szerencsésebb új esztendőt kívánok!