Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
kényszerűség..
okeanus• 2018. augusztus 27. 15:15
siettél, mert odaérni kell,
és mikor a vég megjelent,ráértél, hogy rendbe szedd- nekem, amivel tovább élhetek, mert élni kell... hogy megálljak vasárnap és délutánelmondtad, hogy mi mennyit ér, s kiértérdemes szólni, tenni, vágyni,ki érdemli tovább, s miért... hogy elmaradt az ölelés, bőröm sárgára keserült, kiürült érzékeimen várom, hogy ideülj, hogy hazaérj... mert nehéz halni, ám maradni kevésDonGiovanni2018. szeptember 12. 18:27
Ezt most nagyon odatetted! Gratulálok versedhez!
Rozella2018. szeptember 2. 18:11
...mint egy mélyről felszakadó sóhaj... aminek már sosem lesz vége... Nagyon szép!
Eleonora2018. augusztus 27. 20:36
Nagyon jó, hazaérni...
okeanus2018. augusztus 27. 20:01
@kevelin:
Godo-ra várva
kevelin2018. augusztus 27. 19:50
Kiürült èrzèkeimmel várom hogy ideülj hogy hazatèrj mindig csak vàrunk
skary2018. augusztus 27. 17:31
nehéz itt mindön..mög éggyútta könnyű is...