okeanus blogja

Gondolatok
okeanus•  2023. március 9. 10:43

Egyre csendesebben

bősz némaságom téged illet,

felém oson, ám suttogásod,

amely rezzen csupán; semmi más

és megáll bennem és zajba zár

 

csak érzem a csended, ahogy kacag

emel a világ, szirmod hogy kitár

csak látom az arcod, ahogy szalad

és körbefog minden jóság iránt

 

könyvem akkor kiemelem

és látom mi csábos dizőz,

sorok mondandóját iszom

s ős-ige iszonyom elűz... 

 

így kerget, egyre hangosabban

egyre tovább; a halkuló halál... 

okeanus•  2023. március 3. 13:55

Féltelek

Tétova hitek borzongnak bennem,

csak üres ház vagyok, itthagyott

látható élő, bár rég halott,

rémisztő falak fehérén piszok...

 

Te-kendőd moshatja le szennyemet

ahol vagy; ott, akkor én is vagyok,

s amint átfogsz elesnek a képek,

máló falakra másznak rések,

s amint hosszan mindent elbeszélek

parányi lesz mind a vaskos napok;

még most is, még itt is, egykor is

veled átitatott féltés vagyok.

okeanus•  2023. február 27. 15:46

Világtalanul

sötétben táncolok 

álmom fekete, vak lován

vöröslő ég alatt,


sörénye fényesen libeg,

s tovalobognak a csillagok,

ahogy gyémántod felkacag


káprázat két szén szemed; 

hajló szerelmi alázat,

és tompuló kis sikoly...


ahogy észrevesz, felnevet

kis szívem kopog, s ütemét

elrepítik a nappalok


hozzád, hogy itt vagyok

s várom álmom pegazusát

veled, vöröslő ég alatt

okeanus•  2023. február 15. 16:55

Veled tapos a csend

kerge hangú szél kerget

s veled tapos a táguló éj,

hegedő seb vándorlásra űz, 

és vágy-halott a sötét


árnyéktalan fához menekülten

reszketeg, szomjazó esőtlen

pőre ágon harmat hidegülten

tályog ez a seb én előttem



ha siratod is; nem múlik, 

beleégett porcaimba képe 

széttört poroddal a szélben

okeanus•  2023. február 5. 21:19

Átfutott már

A fukar időhöz szükséget mér

a tér öles poharán a pecsét,

bágyadt már az elesett élet;

imádkozó és a szív setét...

 

zörget a múlt, zárhatod ablakod,

oktalan palást foszló alakod,

a vén pillanat tör, üdv okul...

s bújhatsz lyukba, vagy tág imaházba

naptalan vagy, nálad alkonyul...