okeanus blogja

Gondolatok
okeanus•  2023. november 7. 07:05

Megdermedt érzelem


 

Halott a víz, kopog, fagyos nyaraknak idején,

a hideg itt futkos és derék dereket harap,

felfog, kitekint és kacagva szalad porszemén.

Félek, kék fürtökben félig nyílt szemed átharap,

s az ínyvitorla vére felszakadó vasharang.

 

És ízhozó léghuzatban a szám most megremeg; 

hogy csaló feloldozás legyen, ahhoz kegyetlen,

hogy fanyar ígéret, ahhoz meg hű és kőkemény...

okeanus•  2023. október 18. 21:35

Egyetlen gyertya ...


 

egyetlen gyertya ég, fák kitárt karjain

síró viasz folyik, szomorún, árjában 

elfeketült lámpák és könyvek, laptalan

 

felperzselő medreiben megmélyülnek a terek, 

széttolódnak a falak, végtelen, síró a világ...

 

és kilépnek az idők gyászoló hajósai, 

örök megkiáltói a csupasz értelemnek, 

távolodó ladikokon küzdve a habokkal 

sírásuk átveri a tengerek sírásait: 

 

lángunk vak, viaszunk odafagy,

mi; sötéttel vert sereg,

ahogy magányos, világtalan

aki egyedül szeret...

okeanus•  2023. október 14. 13:39

Ikerházunk...

 

ikerházunk páros láng égette fel

hittük időtlenül; hogy a nyár jön el

ám hideg lett és a rideg tél közel

nem féltünk, de most mégis fűteni kell...


okeanus•  2023. július 20. 09:41

A föld szelleme

Hasztalan a felzsúfolódott ihlet, 

ha botor utakon lezúgatott; 

elismerés híján az elbitangol,

lesz bizarrság és tékozló lumpolás 


Csak elátkozott királyfi marad,

akinél nincs magányosabb magány,

s a mankóval bezúzott homlok arat -

ragadva a hozzábotlottak sarán.


Kell valaki medernek, aki szereti, biztatja,

aki gátja, hogy a vér ömlése ki ne csapódjon, 

amig a munka birkózása önmagát izzadja,

és idegenülése ügyeseknek ne raboljon! 

okeanus•  2023. június 23. 16:23

Fátylon át

Már tudom; mi őszinte és mi nem az

átkozz meg, vagy oldoz fel; ez ugyanaz,

tüskék közt várlak, mint fagyát a kökény,

ahogy ősz ideje hamvas télbe ér.

 

A hideg itt futkos, teleket harap,

felfog, kitekint és kacagva szalad...

félek fürtökben félig nyílt szemedtől,

s alélt nyugalmam nyugvása felszakad.

 

Ízhozó léghuzatban szám megremeg,

hogy látomásod libbenőn levitál,

úgy fázó víz sír nyaraknak idején

mikor képzetedhez ajkam nekiér.