Irigy idő

okeanus•  2017. január 29. 13:39

Irigy az idő, hogy épen vagyok,

és pozsgásan, reménylőn akarok, 

hogy egy vigtalan, vigadni tudok, 

s derengésbe rejti a napot, 

vagy kattogva rátartin feldübög,

garatba morzsolva malma magvát, 

s roncsolt sejtjeimmel rákövülök, 

a hengerek között, elfogyok

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Ametisz2017. február 2. 14:25

irigy idő ide-oda...te sütöd a napot...

Steel2017. január 30. 13:06

Talán valóban az...hiszen annyi mindent magával visz, megtart magának...

Törölt tag2017. január 30. 11:40

Törölt hozzászólás.

skary2017. január 30. 05:33

de ha rágnának sé vóna jobb

Eleonora2017. január 29. 21:49

S az időt kinevetve, kenyér sül, az őrleményből.

Ezt éreztem, nagyon elgondolkodtató versed olvasva.

Nóra