Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
fák közt...
okeanus• 2020. december 17. 13:21 • olvasva: 164
fák közt borzong a téli szél
átfújva vékonyka ingerek
kóc-kacarászva átmesél
s nincstelen kincsünkön incseleg
mert vérbő lenne az igaz
oktondi pátyoló elnyomat,
amelyen szíved átnyilaz
és amelyet hited elfogad
hát emelkedj fel énekem
hozz élményt vígságot énnekem
hogy mindaz már enyém legyen
hol kapaszkodok csak nagyhegyen
véges-végzetem hazasóhajt
öledben össze- esve szét
tündöklő karodhoz kapkod hajt
s átfénylem messze mint az ég
S.MikoAgnes2020. december 22. 09:20
"kóc-kacarászva átmesél
s nincstelen kincsünkön incseleg"
Nincsenek elmésen nagy gondolataim e két sorhoz,
csak gyalogos elmém csiklandozza mosolyig....s jólesik!
Rozella2020. december 17. 17:26
ének az elérhetetlenhez... Szép, áhítatos, de ilyennek kell lennie, karácsony közeleg... s "mert vérbő lenne az igaz" :)
skary2020. december 17. 17:11
@okeanus:
én inkább serény lönnék vagy sörény
lobognék egy ló fején :)
okeanus2020. december 17. 14:09
@skary:
lásd hited mily szegény
szállj magadba légy szerény!
skary2020. december 17. 13:42
aszittem meteorvót..de te voltál :)