És hab kél...

okeanus•  2015. december 6. 18:58

És hab kél az árján, kétes ámulások cseppjén,

és folyócskánknak partján, felette áll a pára,

s alig hallható a víz csobogó akarása;

hogy szép múlttá szétmossa önnön vak ígéretét:

ugyan hajlik a sötét, és verődő reppenés,

és elalél a bánat; a végzet rezzenése.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

skary2015. december 7. 05:00

habozik az árja nép