Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Elborong...
okeanus 2016. október 11. 22:01
bolyong bennem a némaság,
a léhaság csendjére hág,
felcsipkézi a szenvedélyt,
a keményen sunyító éj,
az eget lesem figyelőn
ím felhőt húz, csorog a szél,
suttogása lármát idéz,
és magányomba belenéz
kipárnázott hiányodon
kócos pihék fetrengenek
s a látomáson átzokog
a kósza szél és felhörög
Pflugerfefi2016. október 12. 11:13
én mondom, hogy nagyon jó!
Gratula!
Rozella2016. október 12. 10:18
A lelkiállapot nem, de a vers csodaszép!
Törölt tag2016. október 12. 09:16
Törölt hozzászólás.
skary2016. október 12. 04:24
...