Éj szemedben...

Éj szemedben szendereg, 
Alig hajló pírja a rétnek,
Valami mégis hallik, illan,
Ez szűzi dal, s elmereng.

Lágy szuszogás, paplani nesz.
Fordulnál, de párnád felejt
S a félő vétkesek lelke
Álmodba mégis visszaejt.

Aludni szebb volna tán
Tövig, homályos jóságokban
S lehelni még ambróziát,
Sejlő szerelemek illatát...