Egyféle hő...

okeanus•  2019. június 10. 08:35

bennünk a láng egy tőről fakad
s már összetanultak vágyaink
egyféle hő és egyféle nyarak
 
bennük szép bolondságunk lebeg
hiszen széles csend volt, léha zaj
mikor kapkodva megtaláltalak
 
hajló szádhoz mérem a tavaszt
s melled ezer forróságain
a vágyak remegése átszalad
 
sietős áradásaival
riasztó és keringős a nyár
haldokló az ősz s a tél eltakar

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

vadrozsa2019. július 18. 05:06

Áradó sorok . Tele szenvedéllyel.
Tetszett. 😊

skary2019. június 11. 06:21

azé túl sok nyarat megélni sem olyan borzasztó izgi :)

Rozella2019. június 10. 10:59

Ez nagyon szép vers! Gratu!
Az, hogy mi a szép, tudom, nagyon szubjektív, mert mindenki számára mást jelent. DE: ha egy vers csak pár pillanatra elhiteti velem, hogy akár nekem/rólam/ hozzám szól... és megérint bent valamiért az mindenképpen szép a számomra.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom