Amint hab kél...

okeanus•  2021. február 1. 16:41  •  olvasva: 174

Amint hab kél elázott ígéretek cseppjén,

s folyócskánknak partján, felette áll a pára,

alig hallik a víz csobogó akarása;

úgy szép múlttá mossa össze vak ígéretét: 

s immár hajlik a sötét, verődve szertefut,

és elalél a bánat; a vég rezzenése.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Rozella2021. február 3. 22:46

"alig hallik a víz csobogó akarása" ez nagyon szép, kifejező. A vég sejtelme mindenbe belelátható, de az élet szép, és a múlt is "megszépül" valahogy...

chillly242021. február 2. 08:49

Szép! :)

skary2021. február 1. 18:11

felette áll szegény pára
s lenéz az alkotójára :)

Mikijozsa2021. február 1. 16:44

szép vers