Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Álmaim mögött...
okeanus 2020. november 23. 19:41 olvasva: 165
álmaim mögött maradtam
bujdosók között a leölt
hogy magam rád kötözhettem
és fárosz bűnöm így ledőlt
mit színében felölt a sár
s elfeküdt bennem már a nyár
holott
velem párnád újra kikezd
sóhajomon fekszik fejed
és te újra velem pihensz
Törölt tag2020. november 24. 16:04
Törölt hozzászólás.
skary2020. november 24. 09:51
ohh
kisspatricia2020. november 24. 08:53
Megérintett a versed hangulata. A soraidban mindig ott bújkál valami megfoghatatlan pl. : " álmaim mögött maradtam bújdosok között a leölt..." Van ennek a gondolatnak valami titokzatos szépsége. Persze egy versben mindenki azt lát amit tud magához mérten.
Rozella2020. november 23. 20:50
mi ebből a tanulság? jól kell megválasztani a párnát...:) szép a 'holott' utáni befejezés!
Eleonora2020. november 23. 19:54
akkor minden rendben!??..., talán :)