Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
A sorokban...
okeanus• 2021. október 13. 13:04 • olvasva: 190
a sorokban, engem - ha keresnél ,
ahogy találtatott, s ahogy ellestél
elfeledten dús érzést, mi elhagyott ...
ma másként volnék páva kiáltva,
magam síratva szemes tollruhában,
s fejemen kötve pihe látszat habok,
mint rózsa, ki a mának öltözött,
és hiszi illatos szirmai között,
hogy szépsége növeszheti a magot...
Rozella2021. október 16. 20:05
A felejtés átok és áldás is lehet. Ki tudja mi lett volna, ha..., mindenesetre különös képekkel és hangsúlyokkal megírt önismereti téma, múltidéző hangulatban.
Krisztinka2021. október 16. 09:40
Szépet írtál, érdekesen kapcsolódnak a szavak és érdekes a szóhasználatod. Olyan mintha egy másik, párhuzamos világban lennél.:)
skary2021. október 13. 19:46
valahol növeszti is
Perzsi.2021. október 13. 13:44
Tudom, hogy nem illik egy sort, vagy versszakot kiemelni. Mégis, az utolsó 3 sor az számomra, ami verhetetlen.