A sorokban...

okeanus•  2021. október 13. 13:04  •  olvasva: 64

a sorokban, engem - ha keresnél , 

ahogy találtatott, s ahogy ellestél

elfeledten dús érzést, mi elhagyott ...

 

ma másként volnék páva kiáltva,

magam síratva szemes tollruhában,

s fejemen kötve pihe látszat habok,

 

mint rózsa, ki a mának öltözött,

és hiszi illatos szirmai között,

hogy szépsége növeszheti a magot...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Rozella2021. október 16. 20:05

A felejtés átok és áldás is lehet. Ki tudja mi lett volna, ha..., mindenesetre különös képekkel és hangsúlyokkal megírt önismereti téma, múltidéző hangulatban.

Krisztinka2021. október 16. 09:40

Szépet írtál, érdekesen kapcsolódnak a szavak és érdekes a szóhasználatod. Olyan mintha egy másik, párhuzamos világban lennél.:)

skary2021. október 13. 19:46

valahol növeszti is

Perzsi.2021. október 13. 13:44

Tudom, hogy nem illik egy sort, vagy versszakot kiemelni. Mégis, az utolsó 3 sor az számomra, ami verhetetlen.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom