5

okeanus•  2016. június 6. 07:02

távozó szépidőnk terhelő lugasban,

monoton szóval görcsöt sóhajt konokon,

az úton túlra, távolodó utasban,

s fejetlen feledésem tépett arcodon...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Kicsikinga2016. június 6. 11:37

Hú, ez nagyon megérintett!

Rozella2016. június 6. 09:45

"s fejetlen feledésem tépett arcodon..."

.. és mi az ami még nem sérült?