LélekTér-Oláh Timi

“Hétfő reggel. Az az idő, amikor az ágyunkban fekve arra gondolunk, hogy talán jobb lenne, ha a hétnek soha nem lenne kezdete. De persze, a hétfő mindig eljön, mint egy rosszul időzített vendég, aki nem hajlandó távozni. Képzeljük el, hogy a hétfő reggel egy nagy, gonosz varázsló, aki ellopta a hétvége varázsát és most kényszerít bennünket, hogy felkeljünk és szembenézzünk a valósággal. De miért pont hétfőn? Miért nem pénteken, amikor már úgyis fél lábbal a hétvégén vagyunk? Talán a hétfő reggelek azért olyan nehézek, mert az ágyunkban fekve még mindig a szombat esti buli utóhatásait érezzük, miközben a munkahelyen már vár a szigorú hétfői reggel, amelyik nem ismer kegyelmet. De ne aggódjunk, mert van egy titkos fegyverünk: a kávé. Az egyetlen dolog, ami képes felébreszteni bennünk a hétfő reggeli harci kedvet. Úgyhogy, igyunk egy jó erős kávét, és menjünk szembe a hétfővel, mert ha nem tesszük, akkor a hétfő fog minket!”

Az írásod egy darabka belőled, amely mások életét gazdagíthatja. Minden oldal, amit megírsz, közelebb visz ahhoz, hogy a történeted másokat inspiráljon, tanítson vagy szórakoztasson. Ne félj attól, hogy tökéletes legyen – az őszinte szavak mindig megtalálják az olvasóikat. A könyved lehetőséget ad arra, hogy nyomot hagyj a világban. Tarts ki, mert minden nagy mű egy bátor lépéssel kezdődött!” O.T

 Szilánkok a földön Szerteszét szóródtak a porba,

 Mezítláb haladunk ketten libasorba. 

Fájdalmak, sérelmek nyomait hordozzuk,

 S közben szívünket ezerrel foltozzuk. 

Szilánkok fúródtak egyszer mélyen be a bőrbe,

 Gyógyulunk, de tudjuk maradnak elszórva belőle.

 Nyomokat hagynak nem lesz sima soha többé,

 A múlt sérelmei sajnos nem válnak már köddé.

 Gyógyulunk, gyógyítunk, nem áll meg az élet,

 De javítjuk arannyal a széttört üveg képet. 

Oláh Timi

Szeresd önmagad, légy valaki Napja,

 Színekben élünk, színekben látunk,

 Árnyalatok között Önmagunkra találunk.

 A szivárvány hidat fest az égre,

 S belénk is be költözik a béke. 

Oláh Timi