lelekarcaim

Irodalom
vadrozsa•  2015. augusztus 28. 16:29

lélek-virágzás

Szürke és fénytelen világba, akkor bújtatja lelkét az ember,
mikor megtöri az élet, sötétnek érzi a mákat. Lelkünkkel látunk igazán , ki kell nyitni minden lélek- ablakunkat , az elsiklott, apró szépségre szegezve figyelmünket, hogy csodás virágzást érzékeljünk meg magunkban. A legszebb bimbó fakadást saját lelkünk táplálja. 

vadrozsa•  2015. augusztus 28. 16:27

Látásmód

Te réseket látsz, én utakat. Te tévedéseket, én tanúságokat. Jövőbe néznél, én a jelent látom. A meglévő időnek adom saját világom.A MOST vezet, meg kell élnem, nem gondolom ,hogy a jövő kétely, mert az ember útját előre nem látni.Élni kell a pillanatban, az álmainkban megállni, valóra váltani, ha felkínálja az élet, mert a pillanatokból lesz élet, a képlet, amit az ösztönünk diktál. Mindig a döntések útján járunk, van mikor sárban állunk, vagy szivárvány alatt vágyunk. Irányadód legyen a valós valód,mert önmagadban hordozod a boldogság szót!