Viharos éj

mantra•  2018. június 13. 16:27

Fáradtan ébredt ma a reggel,
éji könnytől csillogó falevelekkel,
hangosan zokogott Természetanya,
dühödten tombolt lelki-vihara.


Mint megannyi látomás, villódzott az éjben,
félelem, fájdalom csillant meg a fényben,
földig hajolt előtte minden élet,
tisztelettel esedezve irgalmat kértek.


Várták a hajnalt, hogy megnyugvást hozzon,
hogy a madarak dala újra felhangozzon,
hogy a fény öleljen, s mindent elárasszon,
hogy örömre, boldogságra új esélyt adjon...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Törölt tag2018. szeptember 15. 14:00

Törölt hozzászólás.

mantra2018. június 19. 14:48

Köszönöm! :)

Mikijozsa2018. június 15. 10:45

jó lett

mantra2018. június 15. 10:44

Marika, teljesen igazad van! Én is mindig aggódom.:)
Üdv Skary! :)

skary2018. június 14. 05:22

csip-csirip :)

csillogo2018. június 13. 21:06

Csillag

Föld az otthonunk
a Nap szolgái vagyunk
és reménysugár

ezt a kis versemet még hoztam ide! :)

csillogo2018. június 13. 21:01

Van, hol nagyon kiadta magából Természetanya a felhalmozott feszültségét, vajon ezeket ki irányítja, hogy hol, mikor kell "rombolni" akár, van, hol mindig megússzák a katasztrófákat, én mindig sajnálom a természetet, fákat, növényeket és állatokat, el tudnak-e rejtőzni, találnak-e védelmet... megmarad-e a termés...
mindenki ki van szolgáltatva, az ember is - kell az az irgalom, hogy megkapjuk, hogy esély legyen a túlélésre.
Szépen megírtad kedves Mantra és örültem neked, hogy újra jöttél!