Nincsenek álmok

Szavakat kerestem,
hogy elmondjam a lehetetlent,
mit nem hall meg füled,
nem képes látni szemed,
mit elmondtam már ezerszer,
egy vagyok a lelkeddel.
Két csepp eső,
mely egymástól távol földet ér,
mégis elindulnak egymás felé,
az elme még nem tudja,
de a léleknek van útja,
mely érez, és megtalál,
bárhol legyél.
Megszülettem, hogy megleljelek,
s tudom, mikor váltam eggyé veled,
s ahogy összefolyik a két csepp,
lesz egy nagyobb,
összeolvadtál velem,
s ki mondja meg,
hol kezdődsz Te,
s én, hol vagyok?
Mégis elszakadtál,
s magaddal vittél engem,
s velem maradtál,
mert élsz bennem,
s tovább, ... hogy legyen?
A napok csak telnek,
nélküled,... vajon minek,
a világból semmit nem érzékelek,
már nem vagyok én,
csak belőled egy elegy,
nincsenek álmok,
mik beteljesedjenek...