Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Tavasz
legland 2019. május 15. 08:23
Tavasz van
langyos szélben kapaszkodom
szemeimet
kis szerelmek füstje marja
pedig már elszálltak
mint a villamos zaja
ha a síneket az este
csenddel betakarta
Langyos szélben kapaszkodom
de szavaimat is
már a csend formálja ősszé
barnán zörgő hulló falevéllé
nagy teremtő ez a csend
ő tett széppé
ifjúságomat végzetté
olyan lettem mint egy álom
a valóságot nem akarom
soha többé...
legland2019. május 17. 08:39
Nagyon szépen köszönöm Melinda :-)
Angyalka732019. május 17. 03:53
😁 kedves versed tetszik.
Szeretettel Melinda
legland2019. május 16. 08:16
Köszönöm szépen Mária :-) Igen, álmodni kell, élni meg muszáj.
csillogo2019. május 15. 21:23
Jobb, ha szembenézünk a valósággal, egyszer túl kell esni a nehezen emészthető dolgokon, de természetesen nem vagyok az álmok elrontója sem! ;)
tetszett
legland2019. május 15. 14:32
Denise, az az, olyan izé :-) De a szebbik arcát szeretem, azt a nőiesebbet :-)
Törölt tag2019. május 15. 14:21
Törölt hozzászólás.
legland2019. május 15. 13:12
Köszönöm szépen Denise, igen az mindig a legnehezebb...
Köszönöm, viszont kívánok Neked is, valami tavaszformájú időt, mert ez nem tudom mi...:-)
legland2019. május 15. 13:09
Köszönöm szépen Kevelin :-)
legland2019. május 15. 13:08
Köszönöm Miklós :-)
Törölt tag2019. május 15. 12:21
Törölt hozzászólás.
kevelin2019. május 15. 11:26
Jó vers tetszik
Mikijozsa2019. május 15. 11:05
"a valóságot nem akarom" tényleg így van