Szívzörejek

legland•  2019. október 29. 14:15



Szívem dallama, már halk,
pillangó szárnyak zöreje,
az ég viharában.
Futásom lassú, zuhanásom
megállíthatatlan,
mint színes faleveleké,
a színtelen elmúlásban.
S majd mondják:
-"Milyen szép kort nem élt meg"!
De futásom már lassú,
behúzott fékkel is száguldom,
gyorsulok a mélybe,
nem kaptam másik életet,
senkitől cserébe...


Futásom lassú,
szívem dallama már halk,
mint a Napsugara ha koppan,
a lágyfényű szivárványban.
És jövömet szövő rokkán is,
most már látom,
megszakadt a fonál,
s csak pereg-pereg
a sok színes álom, vegyétek-vigyétek,
aki viszi, azon még segíthet...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

legland2019. november 1. 13:00

Emőke, köszönöm szépen.

Mamamaci402019. október 31. 04:49

Brummos

legland2019. október 30. 14:28

Virág! Nagyon szépen köszönöm, meg van már rendelve a "szeretem hangulat", de Kínából jön :-)

Törölt tag2019. október 30. 12:22

Törölt hozzászólás.

legland2019. október 30. 11:33

Eva, köszönöm szépen. Igen ráér, reméljük a fonál is úgy gondolja:)

Törölt tag2019. október 30. 10:36

Törölt hozzászólás.

legland2019. október 30. 06:37

Róza, köszönöm...persze, persze, hogy igen:)

Rozella2019. október 29. 21:30

ez ilyen, de nem kevés öniróniával... azért csak túl lehet élni... :)

legland2019. október 29. 19:50

Kedves vagy Steel, most úgy rám ült az ősz...hosszú lesz a tél...

legland2019. október 29. 19:46

miriam köszönöm, valószínűleg igen

Steel2019. október 29. 19:37

Pedig a versekben és az olvasóidban is tovább szövődik...nem szakad oly gyorsan, ne is akard. Most ősz ül a szívre kicsit, de még tavasz is vár rá.

miriam2019. október 29. 17:56

...őszi mélabú...