Színes szivárvány

Nem leszek már semmi sem,
csak múló perc az időben.
De ha rád emlékezem,
partok közt feszülő híd vagyok,
alattam arany hajók ringanak,
felettem ezüst repülők siklanak,
s büszkén feszülök neki, 
minden viharnak.


Ne döntsd össze ezt a hidat,
a múlt mocsár, nem akarom már,
hogy bemocskoljon a sár.
Maradj magasban, oly fényesen,
mint eső után, az égre  feszülő,
színes szivárvány....