Soha többet

legland•  2019. május 31. 09:23





Azt akarom, hogy fájj, hogy égess,
de azt is, hogy ne ölelj, ne csókolj,
soha többet. Lángot ne gyújts,
de fényedben örökké fürdess!


Azt akarom, hogy többé ne örülj,
csak annyira,
mint anyjának az elveszett gyermek,
mint rab, a levetett bilincsnek.
Azt akarom, hogy legyél örök tél,
soha napfény, soha meleg szél,
de a vetésben tőled nőjjön,
tőled sarjadjon, minden, mi él! 


Azt akarom, hogy szenvedj,
hogy vérezz, hogy fájj,
de a szerelemben mindent megtalálj,
mindent megélj, soha se félj!
Azt akarom, hogy örökké útálj,
mint ahogy a Tűz sem szereti a Vizet,
hogy ne fojthassam el,
soha sem, lángoló szerelmed.


Azt akarom, hogy fájj, hogy égess,
de nem akarlak szeretni,
soha többet...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

legland2019. június 7. 11:38

Nóra, nagyon szépen köszönöm :-)

Sivatag872019. június 7. 08:34

Csodás és mély érzésű versedhez szívből gratulálok. Nóra

legland2019. május 31. 18:56

Köszönöm Eleonóra! Ó, ezek a múzsák :-)

Eleonora2019. május 31. 18:00

"Azt akarom"...a múzsa kérlelése, sikerüljön!