Nem...

Szívemben nem építelek újjá,

se álomnak, sem  templomnak.

Lerombolt a magányom,

rakhatnám újra a falakat,

de nincs se szív, se akarat...

Nem építelek többé,

sorsom ez, cipelni a romokat,

s a rám omlott évek alól,

kiásni mi szép volt, 

és a törmelékből összerakni,

az igaz szavakat.

De nem építelek újjá,

szívemben már nem, 

soha templomnak...