Neked tartozom...

legland•  2024. április 2. 17:31  •  olvasva: 100

Arcom ledőlt sírkereszt,

mely mindíg sír, mindíg ha veszt.

Szívem nagy teplom torony,

mely gyakran kigyúl,

ha reá lángoló, nagy tüzes szó hull.

Pedig már csak, árnyékom van annyi,

mint a tollamé délben, mikor rásüt a nap,

ha írok vele egy füzetben.


És már felelni sem tudok semmire:

- Az élet álom, vagy valóság-e?

Nem tudom,...csak azt; 

hogy minden horpadás a Holdon,

egy-egy megszökött álmom! Igen az,

mely nem tud már tüzet gyújtani,

egy szívben sem, vagy szájon;

nem, sem az idén, sem a jövő nyáron.


Arcom ledőlt sírkereszt,

mely rég holt napokat les;

ez kedves volt, ez szép:

ez pedig mindent odaadott, a semmiért!

Azt hiszem ezért, neked tartozom a legtöbbel:

mi szívemben megmaradt, avval a kevéske tűzzel.

Aprócska hagyaték, de talán egy újjászületésre elég,

mikor választanod lehet még:

- Lét, vagy nem lét!


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

legland2024. április 3. 14:01

@S.MikoAgnes: Kedves vagy Ági, köszönöm!
A csodákban bízom, pedig tudom, hogy a semmi is lehetetlen immár! :D

S.MikoAgnes2024. április 2. 20:34

Az élet mindig tartogat meglepetéseket, sőt csodákat kedves Sanyi.
Hinned kell ebben ! Szívből kívánom újjászületésed !