Neked tartozom...

legland•  2024. április 2. 17:31  •  olvasva: 56

Arcom ledőlt sírkereszt,

mely mindíg sír, mindíg ha veszt.

Szívem nagy teplom torony,

mely gyakran kigyúl,

ha reá lángoló, nagy tüzes szó hull.

Pedig már csak, árnyékom van annyi,

mint a tollamé délben, mikor rásüt a nap,

ha írok vele egy füzetben.


És már felelni sem tudok semmire:

- Az élet álom, vagy valóság-e?

Nem tudom,...csak azt; 

hogy minden horpadás a Holdon,

egy-egy megszökött álmom! Igen az,

mely nem tud már tüzet gyújtani,

egy szívben sem, vagy szájon;

nem, sem az idén, sem a jövő nyáron.


Arcom ledőlt sírkereszt,

mely rég holt napokat les;

ez kedves volt, ez szép:

ez pedig mindent odaadott, a semmiért!

Azt hiszem ezért, neked tartozom a legtöbbel:

mi szívemben megmaradt, avval a kevéske tűzzel.

Aprócska hagyaték, de talán egy újjászületésre elég,

mikor választanod lehet még:

- Lét, vagy nem lét!


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

legland2024. április 3. 14:01

@S.MikoAgnes: Kedves vagy Ági, köszönöm!
A csodákban bízom, pedig tudom, hogy a semmi is lehetetlen immár! :D

S.MikoAgnes2024. április 2. 20:34

Az élet mindig tartogat meglepetéseket, sőt csodákat kedves Sanyi.
Hinned kell ebben ! Szívből kívánom újjászületésed !