Mint Krisztus vérét...

legland•  2020. június 11. 09:22  •  olvasva: 236


Az álmok elillantak,

felitta őket,

az örökké szomjas Nap.


Lesz-e, aki megvigasztal,

ha egy cipő és egy ruha,

elindul a Hold kopott zajába?


De lesz majd ki rám kiálltja:

"-lélek és ige,

a homlokán vérbe fagyva!"


Az álmok elcsorogtak,

az idő beitta,

mint Krisztus vérét, a Golgota.


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

legland2020. június 12. 11:25

Feri, nagyon szépen köszönöm!

Pflugerfefi2020. június 12. 10:27

Szomorkás szépség az alkotàsod!
Gratula!

legland2020. június 12. 08:37

Róza, nagyon szépen köszönöm:) Igen, gondoltam rá:)

legland2020. június 12. 07:54

Jelentem, már itt sem esik:)

Perzsi.2020. június 11. 15:02

@legland: Itt már esni se esik. És néha kisüt a nap. Mintha nem tudná eldönteni az időjárás hogy mit is akar.

legland2020. június 11. 15:00

Miklós, beitta az a részeges, aki örökké szomjas:)

legland2020. június 11. 14:58

Virág, köszönöm szépen, már nem fér több a padlásra:)

legland2020. június 11. 14:53

Miklós, ő- ő, az az iszákos :)

Rozella2020. június 11. 14:51

Az utolsó szakasz nagyon szép. Fájdalmas, önálló háromsoros vers is lehetne...

Törölt tag2020. június 11. 14:21

Törölt hozzászólás.

Mikijozsa2020. június 11. 11:56

az idő beitta

legland2020. június 11. 11:42

skary, eb ura fakó...:)

skary2020. június 11. 11:00

vögyé kutyát az mindig szeret :)

legland2020. június 11. 09:43

Köszönöm szépen Perzsi/ Erzsébet/, nincs semmi vész, pocsék az idő, esik az eső :)

Perzsi.2020. június 11. 09:39

Olyan szomorkás, keserű ez a vers, de mégis jól megírtad Sándor.