Még nem szöknek felém...

legland•  2020. december 2. 17:01  •  olvasva: 209

érzem ám a tüzed

akkor is

ha már bennem

meg is fagyott a nyár

hallom ám 

a hangod akkor is

mikor a hold

velem zörögve kiabál


mert egy szót keresek

mit még ma

kimondani nem merek

talán majd.....egyszer

mikor felébred zölden a fű

s elindúl felém a nyár

mint szürke partjaihoz

a csillogó kék tengerár


mert ma még hiába rázom

álmaimmal csöndesen

szemeid aranyrácsait

mint sivatagi homok

magányos oázisok

zöldellő pálmáit

nem szöknek felém

nem bilincsbe vert

rabságban tartott 

tűz-fényű vágyaid



Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

legland2020. december 3. 17:26

@chillly24: Nagyon szépen köszönöm, megtiszteltetés számomra! :)

chillly242020. december 3. 10:43

A szemek aranyrácsai és a sivatag színe kifejezetten tetszik! :)

legland2020. december 3. 09:21

@miriam: Nagyon szépen köszönöm, intuitív személyiségem van, talán azért....:)

legland2020. december 3. 09:17

@Stella.A: Mónika, á, csak véletlen, de nagyon szépen köszönöm! :)

legland2020. december 3. 09:15

@Mamamaci40: Emőke, nagyon szépen köszönöm a brummit! :)

legland2020. december 3. 09:14

@Mikijozsa: köszönöm szépen Miklós :)

miriam2020. december 2. 21:31

Nagyon szépen írtad... tetszettek a hasonlatok, a képek érzékletesek... oda-vissza vágyódás :)

Stella.A2020. december 2. 20:51

Wow!
Ez nagyszerűen sikerült, gratulálok!
❤️
Mónika

Mamamaci402020. december 2. 20:41

Brummos nagyon!

Mikijozsa2020. december 2. 18:46

szép lett közel a z oázis amint látom