Meddig még?

Mennyit néztem én a lányokat sután,
forgott a fejem,
mint Napraforgó tányérja,
a forró Nap után.


De addig lopok még csókot tőletek,
amíg a kövekre tapadt zöld mohák,
a barlangok mélyéből hűvöset.
S hogy mennyit futok még utánatok,


hány mérföld még a lét,
mikor bomlik a csókom, sejtjeimre szét,
nem tudom.
És azt sem, hogy meddig lehet még,


mint röntgen sugárnak a testbe,
a szerelemnek úgy eljutni a szívbe,
meddig lehet még, így égetni az életet,
mint két árammal telt vezeték,


mikor megfogtam a kezedet,
de most még az emléked,
még az is,
a szívemig éget...