Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ma és holnap....
legland• 2019. június 19. 11:53
Megreccsennek ma,
az óra mérőkerekei,
összeakadnak minden hamis szóra,
s törött perceim úgy hullanak a mába,
mint a gyöngyöző cián, a jó borba.
Megmérgezi szívemet a múlt,
s úgy vágtat velem az elmúlás,
mint a felzaklatott ló,
a durva, éles szóra.
Megreccsen ma az óra,
mutatója beakad a múltba,
mert a múlt nehéz, mint a vas,
el nem hasad,
csak földig görnyeszti,
ma és holnap, az álmainkat...
legland2019. június 21. 20:17
Kedves Virág, á, se bor, se cián :-) :-)
Köszönöm szépen :-)
Törölt tag2019. június 21. 16:00
Törölt hozzászólás.
legland2019. június 21. 15:00
Köszönöm szépen Erika, igen az egyik legnehezebb dolog, mivel az agyunk nem "reszetelhető".
legland2019. június 21. 14:59
Á, nem Eleonóra, de köszönöm.
BakosErika2019. június 21. 14:31
Azt mondják lépjünk ki a múltból, de ez nem olyan egyszerű...
Tetszett a versed.
Eleonora2019. június 19. 19:08
az álmok, földből születnek s tán konvertálódnak létté!
legland2019. június 19. 12:56
köszönöm szépen Miklós...hm, meghallgattam és igen...értem
Mikijozsa2019. június 19. 12:10
https://www.youtube.com/watch?v=RjZZ8BkM
éppen ezt hallgattam amikor olvasni kezdtem, aztán már nem is hallottam a zenét, már csak a mondatokra figyeltem... "Megreccsent az óra" és köszi az olvasást - nagyszerű