Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Kő vagyok, kereszt...
legland• 2021. november 21. 11:34 • olvasva: 129
kinyitom a szemem
itt hagylak álom....
hol szép boszorkányok űztek
akarták a csókom
meséltek néztek....
de távolságod
mint a zizegő fátyol
eltakarják ajkaidról
fellebenő halk sóhajod
mint egy boszporusz-parti lányét
ki épp a kedvesére gondolt
tudom nem nylik már csókra
s néma is marad
mint télen a jég hűs érintésétől
a szürkére fagyott harangok ajka
fennt a templom toronyban
mit csak a tavasz forró ölelése
talán csak az
majd csak az bírhat szóra
kinyitom a szemem
de ne lásd benne Isten
kö vagyok kereszt
s rajta megfeszítve már
mint gyermeked ki feltámadásra vár
vérző stigmáival
az örök szerelem...
legland2021. november 22. 07:03
@skary: köszi:) mert kömény, álomgyári melós vagyok :)
legland2021. november 22. 06:47
@Törölt tag: Ezt a szép szívet, nagyon szépen köszönöm :)
legland2021. november 22. 06:45
@Rozella: Köszönöm szépen Róza :) A globális szerelem biztosan nem hal meg, de a szuverén, az bizony képes rá :):)
skary2021. november 22. 06:41
hogy te mikrű nem áámodozóó :)
Törölt tag2021. november 21. 22:13
Törölt hozzászólás.
Rozella2021. november 21. 20:05
A szerelem nem támad fel, de cserébe nem is hal meg, hiszen örök! Azért értem én, ezt a szép verset is, amihez ihletet adott a TE "örök" kereszted :)