Kék magány

legland•  2019. május 12. 08:34



Gyönyörű idő van
úgy csillan meg a tavasz
szobám falán
mint a Nap szeme
erdőben ébredő tündérek homlokán


A múlt még mint hideg por
úgy lebeg
sínekre fektetett szívem felett
s kerget mint a bánata
az apró gyermeket
kinek üveggolyója elveszett


De már gyönyörű az idő
úgy vártalak tavasz
mint ablakában könyöklő
ifjú szerető
hogy meglássa
amint kedvese szeme megvillan


az ég kék magányában...


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

legland2019. május 12. 17:14

Köszönöm szépen Erika.

legland2019. május 12. 17:13

Mária, örültem, hogy olvastál, neked is szép napot kívánok.

legland2019. május 12. 17:12

Kedves Kinga, nagyon szépen köszönöm !

legland2019. május 12. 17:11

Köszönöm szépen Miklós.

legland2019. május 12. 17:10

Köszönöm szépen István, úgy van, ahogyan írtad !

BakosErika2019. május 12. 15:49

Szépséges.

Törölt tag2019. május 12. 14:24

Törölt hozzászólás.

Kicsikinga2019. május 12. 13:53

Meseszép!

Mikijozsa2019. május 12. 12:55

szép gondolatok

Bugatti3502019. május 12. 11:20

Tombolnak az érzelmek a versedben... és talán benned is... Szépen összefoglaltad és szép hasonlatokkal, képekkel tűzdelted kissé szomorkás gondolataidat... Gratulálok!