legland blogja
SzemélyesAcél és vér
Ma összecsap az acél és a vér
A szerelem a magánnyal
A tűz a jéggel
A vörös a feketével
Szikra és tűzeső
Minden méterért megszakad a test
Elhasad az agyvelő
Vaskezű magány
Acélpalotád ma szegecseire hullik szét
Mert küzd a szerelem, az akarás
Széttép a vágy a kívánás
Szeretek és gyúlnak a tüzek
Ha elesek újra felkelek
Hiszek és megyek
Ma összecsap a múlt és a jövő
A tétlenség, a tenni akarás
Szikra és tűzeső
Vérből születik az új, a szebb jövő
Szikra és tűzeső
Izzik az acél, forr a vér
Nem adom fel, küzdök minden méterért
Ma összecsap az acél és a vér
A szerelem a magánnyal
S a győztes zászlók majd azt hirdetik:
Aki szeret, csak az él!
Csak még egyszer!
Tüzes az arcom most,
Milyen tüzes, mert rólad álmodom,
Márciusról, virágok nyílásáról,
Tüzes és forró,
Vagy Te nekem , a Naphoz hasonló.
Milyen tüzes és forró az este,
Nincs itt senki, csak a lángod,
Az ég idebent, idebent a szívemben.
Tűz és lángok, egy asszonyért meghalok,
Vad, űzött testem, csak még egyszer reszkessen,
Csak az a gyönyörű asszony, izzva szeressen!
Via dolorosa
Vérezni kell, szenvedni,
Élni, megfeszülni.
Hegyeket törni,
Tüzet szítani,
Építeni, vetni, aratni,
Csókolni, szeretni,
Acélt edzeni, kiállni,
Felállni, megállni,
Nem alkudni.
Harcolni tűzzel, vízzel,
Jeges áradással, a nap hevével.
Nem csak élni,
Tenni, segíteni, felemelni,
Gyémántot csiszolni, kezet nyújtani.
Tenni kell a dolgunk, tenni,
Hinni Istent és élni becsülettel!
Vérezni kell, szenvedni,
S a világot jobbá tenni,
Jobbá, szeretettel.
Vihar lesz!
Vihar lesz, tűzvihar,
Ma leomlik minden kőfal,
Ma elégnek a hideg márvány voltak.
Vihar és Tűz, mi szeretni űz,
Testemben az erek, ma tüzet visznek!
Szemeimben vörös lángok égnek,
Beléd szerettem,
S ma szívemből születik a felkelő Nap,
Ami a hajnali égről beragyogja,
Álmodó arcodat.
Vihar lesz, tűzvihar...
Szeretném már a Földet...
Szeretném addig rázni a Földet,
Míg sírva nem mondja: Jó leszek.
Szeretném addig rázni,
Míg összes bűnét el nem ereszti.
Szeretném addig rázni,
Míg hazugságait jóvá nem teszi.
Szeretném addig rázni,
Míg minden ember el nem hiszi,
Itt élni lehet és szeretni,
S nem egymást bántani, megölni.
Szeretném már egyszer a Földet,
Örömmel a szívemre ölelni.