Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Hiába
legland• 2020. december 7. 11:38 • olvasva: 214
ne kérdezd mi kellene még
hisz belőlem már
mint dúlt harcosok
vonulnak a vágyak
lángoló pej paripáikon
tüzes égtájaid
hajnali fényei felé
de fegyvertelen állok
falaid magassága előtt
arcod ívtöredékeiben
a két szemed a mennybolt
s hiába ostromlom hiába
a csillagokban megakad
minden tűz-fényű hangom
tested egy templom
benne lüktet Isten
engedd kérlek
hát engedd őt imádnom
míg ki nem mérik
míg meg nem szerkesztik
vízszintes helyem
a csillogó lapátok
a fekete anyaföldben
legland2020. december 12. 16:39
@TothGigi: Nagyon szépen köszönöm! :)
TothGigi2020. december 11. 18:20
Szép! :)
legland2020. december 8. 07:57
@csillogo: Marika, nagyon szépen köszönöm! Pontosan így érzem én is :)
csillogo2020. december 7. 17:48
Nagyon szép érzékletes "imádat", - igen a testünk egy "templom" és cipeli a lelkünket, azt a könnyűt, azt a halhatatlant. Istent.
Tetszett kedves Sanyi!
legland2020. december 7. 16:07
@miriam: köszönöm szépen, ez biztatóan hangzik...:)
legland2020. december 7. 16:06
@chillly24: Nagyon szépen köszönöm! :) Múzsának, még katedrálisokat is! :)
miriam2020. december 7. 13:15
... ha erős az a hit (most nem vallásra gondolok) az ember előbb utóbb bevonzza azt amire vágyik... :)
chillly242020. december 7. 11:49
Úgy látom nagyon vallásos vagy, hisz a múzsádnak templomot is emelsz! :)
Nagyon szép! :)