Ha már mind elégtek...

legland•  2024. május 15. 15:51  •  olvasva: 67

Nézem ajkaidat

mint hullhatna rá a csók

hogy úgy okozzak mámort

mint ki a szájába vesz

valami súlyos nehéz ó bort


Nézem ajkadat s kívánom

hogy mit még nem adtál oda senkinek

azt ide mind nekem add

s kérdezem

lophatok e arcodra majd száz napot

lophatok e majd egy éj alatt


De most csak nézem ahogy mozogsz az időben

letarolt napjaidat látom csak

fájon hullanak elémbe

összeszedem majd mind

s torony magas tűzet rakok belőle

a fagyos szívű idő rettentő ölébe...


És most így üzenek

nem lesz veszteséged semmi 

mert elviszem ha megyek

visszaviszem neked  

a rajtam felejtett

legszebb csillag-tekinteted


hogy újra beragyoghasd felettem

minden éjszakán majd a márvány-sötét eget

ha már ránk dőlt a csend

mert vágyódó szavaink egymáson mind 

az utolsó betűig elégtek...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

legland2024. május 16. 19:28

@ariadnesweet: Persze, hogy szeretném! :)

ariadnesweet2024. május 16. 19:11

https://youtu.be/F0C3ZRZqDXk?si=Xz9R5v--7quUokI7

legland2024. május 16. 05:42

@S.MikoAgnes: Kedves Ági, nagyon szépen köszönöm, és gratulálok a versedhez is! Mindig, minden körülmények között kell a léleknek a szép, a jó!

S.MikoAgnes2024. május 16. 05:18

"visszaviszem neked
a rajtam felejtett
legszebb csillag-tekinteted"

Gyönyörű szerelmes költemény kedves Sanyi !
A sok szép versedért hálából neked is szól a blogomon kis köszönő versikém.