Gótikus ablak

Perzseli még szívemet,

egy fel nem lobbant csókod,

ha nem lennél távol,

most itt ölelnélek...., bárhol.

Csodatornyokat is

álmodtam neked,

a Notre-Dame se visel,

sokkal szebbeket.

Hófehér boltívek a vállad,

s szemed, mint gótikus metszésű 

ablakokon, ha a kék ég feldereng...

de fáj most is,

ahogy a jövő elégetett,

mert áldott csókod homlokomról, 

úgy veszett el,

mint ahogy ledőlt, 

arról a csipkés toronyról,

az a gyönyörű kereszt...