Egy csavargó

Megszökött sikolyod,

feltöri az utca csendjét...

Futok feléd,

míg megvakult szemű házak,

szomorú füstjében,

az új hajnalt várják az árvák.

Futok feléd,

melled ízét álmodom,

s már blúzod alatt kutat a hangom,

csavargó betörhet e hozzád,

mint vad zsoldosok a templomba,

hogy imádják, Szűz Máriát?