Csapda volt a csókod

legland•  2021. szeptember 14. 16:30  •  olvasva: 172

cseppenként ittam be a csókod

édes de hűtlen zamatát

s még a vállaimon most is érzem

mint ha hegyeket vinnék

szíved dobogó súlyát


de csapda volt a csókod

ahogy csapkodott mint a fejsze

s darabokra hullottam én

a férfi bele az öledbe


s mint erős bikát ki lánchoz szokott

úgy vezettél a gyönyörbe

szoríts még mint a prés ha kellek

s csókomból bor lesz mi megédesít

mikor keserű lenne a lelked


de ne ítéld meg bennem

ne elsőre az embert

mint ahogy a dióban sem láthatod

míg meg nem töröd 

hogy mit rejt


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

legland2021. szeptember 16. 07:21

@ariadnesweet: rendben :):) én már a "master"-t is ütöm:)

ariadnesweet2021. szeptember 15. 08:18

@legland: nevezzük rutinnak:))

legland2021. szeptember 15. 07:50

@ariadnesweet: bizony nem, ezért is írtam feltételes módban:) akkor már nagy biztonságod van a repülésben:):)

ariadnesweet2021. szeptember 14. 21:58

@legland: nem biztos, hogy az érzelem csapda (a maga idejében), de már repültem eleget:))

legland2021. szeptember 14. 21:46

@ariadnesweet: Köszönöm Andrea, igen: törünk és összetöretünk:) Bizony, a mély, az csapdákat rejthet, de hát a zuhanás is egyfajta repülés, negatív előjellel :) De már azért kihagynám....:)

ariadnesweet2021. szeptember 14. 18:38

"de ne ítéld meg bennem

ne elsőre az embert

mint ahogy a dióban sem láthatod

míg meg nem töröd

hogy mit rejt" tudod, engem is a jó vezérel, hogy mit rejt a mély, abból a törés jut, de rendesen:)