laszloklara blogja
Akarlak
Akarlak, mint soha még senkit,
minden vágyam érted sikít,
Akarlak, mint sivatagban kóborló a vizet,
mint a koldus egy falat kenyeret!
Akarlak, mint hajnal a reggelt,
mint lenyugvó nap az éjjelt,
Akarlak, mint anyát a gyermek,
s ahogy egy nő férfit szerethet!
Suttogások
....éjjelem lázasan suttogja,
nekem teremtett az Isten!
...álmaiban mindig jelen vagy,
ölellek vad szenvedéllyel!
...nappalaim vágya suttogja..
..akarlak, kellesz nekem!
...akarom szíved meghalja,.
e szív örökké érted remeg!
...éjjelem lázasan suttogja...
jer, ne tétovázz, szeress!!
Milyen jó!
Milyen jó annak, ki téged szerethet,
magán érezheti simogató kezed!
Milyen jó annak, ki téged ölelhet,
fülébe suttogod: szeretlek!
Milyen jó annak, ki veled ébredhet,
ki éjjel ott szuszoghat melletted!
Milyen jó annak, kit te szeretsz,
mily rossz annak, ki ezt nem érezheti sohasem!!!
Tudod?
Tudod, milyen
vad vágyakkal ébredni,
izzó szerelemben elégni?
Tudod, milyen
a nap átsütő aranyfénye,
az éjszaka áttetsző köntöse?
Tudod, milyen
a bánatos, csalfa fény,
a szívemben rejtőzködő remény?
Tudod, milyen
mikor a bánat leteper,
s megbénít a némaság csendje?
Tudod, milyen
a megfakult sóhaj,
mikor zokogva menekülök álomba?
Tudod, milyen
a mámoros érintés
mikor ajkamat elhagyó sikoly téged idéz?
Tudod, milyen
mikor szívedet marcangolja a vágy,
s utat hozzád sosem talál?
Tudod, milyen
egy későn jött,érett szerelem,
mély, mint a kút és szenvedélyes!?
Ábrándok
Bárcsak..érezhetném tested melegét,
bárcsak érezhetném a gyengéd ölelést!
Bárcsak...rajtam felejtenéd
simogató kezed égetését...!
Bárcsak ..ott élhetnék, ahol te élsz,
bárcsak érezhetném szemed tüzét!
Bárcsak érezhetném, a szád..becéz,
mikor körülfon sok lázas éj...!
Bárcsak szívedig hatolna a fény,
bárcsak megtörne a ..jég!
Bárcsak ne lenne lelkemen a dér
oly fájdalmas, hideg és fehér!
Bárcsak enyém maradhatnál mindörökké,
egymást öleltve, mikor csend fedi az éjt!