Engedj a szívedhez!

...kinyíltam feléd,

   mintegy virág a meleg fényre,

Széthúzva a csönd ködfüggönyét,

                      ..engedj hát a szívedhez!

Halloda-e szívem lágy neszét...,

   ahogy vadul csak érted ver....?!

Érzed-e lelkem lüktetését,

  ahogy belőle az érzelem tör fel?!

Ne legyen benned többé kétség,

                     ...engedj hát a szívedhez!

Zubogó vágyamban csikordul a remény,

   szerelem susog a lágy esti szélben,

Bárcsak kedvesed lehetnék...,

    szikrázó, fénylő napsütésben!

....kinyíltam feléd....

   magasba röppen a lelkem...,

Majd alázuhanok, mint árva levél...

                    ...kérlek, engedj hát a szívedhez!