Kutyavilág

Volt cipészműhely a kicsike ház,

lett belőle átmeneti hajlék,

mostmár lomtár,

Istenhez imádkozva reménykedem,

hogy egybenyitva még az idén,

a konyhámmá váljék.

Ám most még mindenféle van benne,

hogy esett az eső a két kis kutyának

adott menedéket, 

ott láttam ma este az idilli képet.

Régi ágyon Ildi ült,

Lizzy az ölében, Bogi pedig a balján elterült,

s ahogy a lányom kedves hangján beszélt nekik,

a kicsi a tenyerébe hajtotta fejét,

s igen láttam a végtelen szeretetét.

Az a kedvenc huncutka

képen is látszik itt oldalt,

ma a napfényt "ellopta".

Palakerítés innenső fele

két tejesláda egymáson

faforgáccsal tele,

jó időben a kópé

kedvenc  helye,

egyszercsak látom

sütkérezik a napon

a fél fele forgácsos

de nem kicsit,

nagyon.

Bajom közt ajándék

percmosoly volt,

most itt hagyom.

Szegény cicus - gondoltuk sokszor, amikor a két kópé kergette a kandúrt. Amíg egyszer észre nem vettük, hogy őurasága milyen ráérősen sétálgat az előtérben a szúnyoghálós ajtó védelmében, mialatt a két kutya őrjöng kint.

Egyidőben éjszakánként hárman osztoztak a fotelon, összebújva melegítették egymást, és csak reggelre kelve "vette észre" a kettő hogy a harmadik az nem kutya.

De telik az idő, öregszenek ők is, az osszebújás már véletlenül sem fordulhat elő, és egy-egy vérre menő harc után Sessy csak akkor közlekedik nyugodtan a földön, ha valamelyikünk kint van, és a kutyák nem merik megkergetni.

Mi már beletörődtünk, bár ahogy írom, ez is fél hazugság, de mit tegyen az ember..., hogy a másik közre nyíló házfelünk lakója nem túl rendes ember. Van egy szerencsétlen kutyája, nap nap után halljuk a sírását, de a kerítés olyan lehetetlenül lett megépítve, és ott a deszkapalánk is, hogy esélyem sincs legalább ételt átdobni neki.

A gazda annál többet fogyaszt, folyékony kenyeret:( A "százasban" is panaszkodtak, a szomszéd nem gondozza a kutyát, s hogy ne hallják a nyüszítését, egész nap szól a rádió.

Az jutott eszembe, emberek írtak kutyákról könyvet, regényt, magasztaló sorokat, ha a kutyák írnának vajon mi lenne benne?

Kutyának nem "kell" lenni egy háznál, de ha már van, úgy gondolom felelősséggel tartozunk értük.

Nem esik messze az alma a fájától,

a kölyökkutya a mamakutyától:)

pont az a kópé tekintet, megismer

csillan a fény a szemében, de

rohan tovább, kell a sok új élmény.

Papa-mama színvilága visszaköszön rajta

feje-törzse feket-fehér

mellső két lába fehér, hátsó kettő barna,

ma láttam a barnán van két fehér "zoknija".

Örülök, hogy odakerült hozzájuk,

a két kicsi lány vigasztalódik,

hisz' elment a kedvencük.

Újdonság elsejétől az ebadó,

de kérdem én, aki elveszi egy kutya életét,

annak vajon mi adható.

Kár hogy erre nincs valami törvény,

szívem szerint meghoznám már ma én:(((