Élet-kép

Van egy kiselejtezett rekamé, a kis műhely előtt. Napsütéses időben legyen akármilyen hideg is, a két hölgy kedvenc heverészeti helye. Ma is egész délelőtt ott lustálkodtak mind a ketten, Bogi bal oldalán elterülve, Lizzy a nyakára hajtotta fejét, úgy lesték mindketten a kaput. A kandúr ma kimenőt kapott, valahogy nem volt kedvük még megkergetni sem, így tisztes távolból figyelhette őket.

Boltból hazafelé jövet, ma láttam "dolgozni" a kölyköt, hogy fognak örülni a gazdái ha sikerül neki széttépni azt a selejtes nagypárnát, amit még egész jó állapotban ide-oda rángatott akkor. Emlékszem, mi sem panaszkodhattunk arra, hogy lusták lennének, mindig találtak valami szaggatnivalót!. 

Azt hittük sokáig, kint a kutyák kergetik mindig az ártatlan kandúrt. Valamelyik nap az ablakból láttam, hogy őurasága igen csak nyújtogatta a mancsát a kerítés fedezékében, a két kutya felé, akik a virágoskert másik oldalán vicsorogtak rá. Aztán bátrabb lett Sessy, már kiül a kiskapu tetejére is, de rájött az neki életveszélyes, ezért inkább az ablakpárkányt választotta.:))