Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Tévedésből költöm időm örömökre
Mikijozsa• 2026. február 4. 13:35 • olvasva: 44
Sok az én időm, magas számla
de lefoglalta, le őszülő
hajam gyérült frizurája :);
elszórt percekbe kerülő.
Másodpercekre bontott kötvény
és betét, szegény legény jussa;
holtig tartó kötelezvény -
míg élek, ki nem fogyó buksza.
Ó, hány percbe kerül egy félkész
örömláz? egy pindurka csókperc -,
mikor idő megáll, félrenéz
a gondviselő, s le nem fékez.
Későre jár, perselybe
gyűl fel a létem, amit többé
ki nem vehetek onnan, széfbe
őrizik , letétben örökké.
Gloren2026. február 9. 21:19
@Mikijozsa: "Magas számla": Az élet nem ingyen van. Minden percért fizetünk a saját létünkkel.
"Le nem fékez": könyörtelenül megy tovább...
A befejezésben ott a végső felismerés: amit egyszer "bedobtunk a perselybe" (megéltünk), azt többé nem vehetjük ki. Az időt nem lehet újrahasznosítani vagy visszaváltani. Amit széfbe tettek, az letétben marad örökké - vagyis a múlt megváltoztathatatlan. Igaz a percet nem kaphatjuk vissza, de a kulcs a mi zsebünkben van a széfhez és a történet végét bármikor megváltoztathatjuk azzal is pl, ha már másképp nézünk rá. Valójában ez az egyetlen "hatalmunk" az idő felett.
Szeretettel: Tünde
Csinaj2026. február 7. 17:59
Rezignáció
turk.eva2026. február 7. 02:51
Néha rosszkor áll az idő.
Na de a "csókperc" az a legjobb. :)
Mikijozsa2026. február 5. 20:34
@Perzsi.: mindenkinek jó lenne, egyetértek, legyen szép estéd, üdv Mikibá
Mikijozsa2026. február 5. 20:33
@skary: á m e n
Perzsi.2026. február 5. 13:04
Bizony, nem kell kapzsinak lenni, egy soha ki nem fogyó buksza mindenkinek jól jönne. Csak annyi legyen benne, ami a mindennapokra elég.
skary2026. február 5. 04:50
ámen :)