pár Balassi strófa

Mikijozsa•  2016. szeptember 22. 10:43



Nem írom meg nektek - a viccek kivesznek
egykedvű tempóval; nem
zúgatok hangszínt kétféle dalhoz helyszínt
a tréfát úgysem
nagyon nem keresem, hogy hol is a kekszem
tudatosabb szinteken

Sokszor azt kérdezik mire nem érkezik
semmiféle válasz de
valamikor hasonló olykor gyonható
felelet azt teszi közre

mi több hármasságra és nem szentírásra

amivel kettősségre


egyben  tagadásra kimondott tabura
bukkanunk, ó mert közte
és más közt a hangzás olyan, mint a pangás.
a jel hozzá kötözte
kisülésre kerül csakis kívül belül
szokás mentesen persze

Most épp nincs képzelet - a képekben én leszek
kinézek és semmi nincs
csak régi, megszokott kórisme, megkopott
ajtón durva fakilincs
az úton a szél jár üveget rázza már
se kin se bent senki nincs.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mikijozsa2016. szeptember 24. 18:49

@Eleonora: jó, persze, elfogadható
Szia :)

Eleonora2016. szeptember 24. 18:46

@Mikijozsa: ":-) Bocsánat, elragadott a hév..." ezt a részt magamra értettem, mert lehet túl nagy elánnal fejtettem ki a rosta és ént. :-)

Mikijozsa2016. szeptember 24. 17:16

@Eleonora: én csak egy mai helyzetet vizsgáltam, nem a hév ragadott el, hanem a valóság érzet, vagy hogyan lehetne másként mondani? :D

Eleonora2016. szeptember 23. 19:47

@Mikijozsa: :-) Bocsánat, elragadott a hév... mostanában asszem ezt úgy mondják az informatikában, hogy szelekció.
Ám én nem szeretem, mert ha szelekció, akkor van kontra szelekció is.

Mikijozsa2016. szeptember 23. 07:09

@Eleonora: rosta? Mai világban ki emlékszik ilyen tárgyakra, de nem baj, emlegetni kell, hadd vegyük elő :)

Eleonora2016. szeptember 22. 23:44

Ha önmagát méri az ember, mindig viszonyít. Saját, belső értéke szerint. Méri magát. Nem gond az, ha viszonyít. A tévedés lehetőségével, mindenkinek számolni kell, de ki magával helyen van, s ismeri határait, az képes tágítani azokat, s így képes lesz befogadni, persze kemény rosta után...

Mikijozsa2016. szeptember 22. 23:10

Szerintem nem lehet viszonyítani, egy emberiképesség annyira függ a hozzatartozói, barátai képességeitől, mert még a legjobb mellett is elkell egy olyan aki valami máshoz ért inkább, na jól belebonyolódtam, lényeg azt, hogy nem lehet viszonyítani, mert mindig ott a kérdés, hogy mihez, vagy kihez képest :)

Eleonora2016. szeptember 22. 22:25

@Mikijozsa: Szívesen.
Ám én úgy vélem, nekem van, köszönni valóm, hisz versed inspirál, utat nyit, bátorságot ad, s reményt, hogy talán majd, én is épp úgy megtaláljam magam, mint ahogy Te, s járhatom az utat...

Mikijozsa2016. szeptember 22. 22:10

@Eleonora: de azért jól esik ha valaki úgy értem, hozzáértő személy műértően párszót alája ír, ezét nagyon köszi :)

Eleonora2016. szeptember 22. 20:58

@Mikijozsa: Hmm, a verset Te írtad, én csupán olvastam, éreztem, s próbáltam érteni, lélekkel. S éreztem, hogy villámlik, a lég teli feszültséggel, s oly erős, hogy a képzelet, nem képes rá semmilyen fátylat borítani.
De hát így van ez jól, hisz nagy dolgok csak akkor lettek, ha bátrak voltak akik mertek. Ady is így gondolta, s én hiszek Adynak...

Mikijozsa2016. szeptember 22. 19:45

Nem hiszem el, annyira jó, amire gondolsz, tényleg tudsz valamit, köszi a beírást

Eleonora2016. szeptember 22. 19:37

elindultam Balassi nyomán, mentem, mendegéltem...
"csak régi, megszokott kórisme, megkopott
ajtón durva fakilincs"

többnek sejlik, több ez, mint egy egyszerű rigli...