Nyomtalan léptek

Mikijozsa•  2022. június 1. 21:36  •  olvasva: 182

Avarban nyomtalan lépek feléd;
tudom hogy várod, viszem szép virágom;
Te vagy a tündér én meg a cseléd;
üres vázával várj, ez hozományom,

Aj, de a kezemben hervadni kezd;
loholok hiába, nem fogy a távol;
ösvények fogynak, ösvények nőnek;
de mégis messze vagy -, sehol nem látszol.

Aludni kéne, nem birok, sehogy;
mint aki mély sírba száll le, kereslek
de onnan kifelé, van-e kiút?

Gyalogjárdán mezítláb, baktatok.
Csak annyi tudok, hogy holtig szeretlek;
köröttem csend; a szél is elcsitult!


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mikijozsa2022. június 9. 21:03

@kevelin: köszönöm szépen nem vettem észre hogy beírtál ide, bocsi

Mikijozsa2022. június 9. 21:02

@Perzsi.: köszönöm szépen, ennek örülök

Perzsi.2022. június 8. 19:06

Napokkal ezelött olvastam ezt a versed, s azóta vissza, visszatérek. Bátran állítom, nekem a verseid közül eddig ez tetszik a legjobban.

Mikijozsa2022. június 3. 07:24

@Törölt tag: telishopi :)

Törölt tag2022. június 2. 19:46

Törölt hozzászólás.

Mikijozsa2022. június 2. 19:40

@Törölt tag: képletes, na jó ma már a szimbólum félreérthető, viszont a teleshop annál inkább nem, köszi szavaid

Törölt tag2022. június 2. 19:10

Törölt hozzászólás.

kevelin2022. június 2. 17:22

Ez kedves

Mikijozsa2022. június 2. 10:24

@Animanongrata_: köszönöm szépen - szép napot kívánok :/

Animanongrata_2022. június 2. 04:42

Szép, gratulálok, ez a rész különösen:
“Avarban nyomtalan lépek feléd;
tudom hogy várod, viszem szép virágom;
Te vagy a tündér én meg a cseléd;
üres vázával várj, ez hozományom,”