Miként egy vén majom elaludna

miként döglő lajhárra vert cipőtalp
a vén majomra annyi pracli jut
kis kacsód írjon naiv s léha bordalt
hallgatnám míg a nyári nap kihunyt

Rövid hétvége hosszú alkonyán
ha észrevennéd, hideg fut közénk is
tekinteted bélelje ki szobám
de perzseljen mint hitvak katekézis

S ha mindent felkavar egy sima csók
zenét hozzá már ne akarj, az ébreszt;
nekem se jobb ha mellém nem feküdhetsz

betelt a világ s ha újra születsz
mohón mégse nyald fel a konyhasót
anélkül is akadhat tennivalód