kukkantsbeblogomba

Vers
Mikijozsa•  2016. július 23. 19:23

Szép jövő

Szép jövő jön, s a félelem elsuhan
imába foglalt boldog percek kora
hol senki majd pár fillérért nem rohan
készülj ember nyílik bőség szaruja

Eddig néhány kiváltságnak güriztünk
ezután már magunk is boldogítva
pihenten s öröm telve tekinthetünk
elégedett lesz aki megéri bízva.

Mikijozsa•  2016. július 20. 11:14

följebb lépni? hova?

följebb lépni a verselés lépcsőjén
pláne mikor már tenném le a tollat
s térnék vissza inkább olvasóként
keresztirányba egy kocsma asztalnak
látszó pihenőhelyre, ugyanis

az az ábra hogyha nem haladhatok
se fel se le, kinek minek csinálom
mert-ha itt most nagyon rosszul állhatok
akkor jóval inkább mellőzve hagyom

ilyen a nettvilága senki nem nyer
egy-helyben topogsz mind aki belépsz
néha rád is szavazhat azért a filter
de ne reménykedj gyakrabban megégsz

nincs publikum nincs is cél előtted
szólni akartál versformában lehet
szólni akartam s a vers másra erőltet
és most sem szakadt le a mennyezet



Mikijozsa•  2016. július 18. 22:17

a mérleg rátok nehezít

terembe lopakodik a hallgatás
kívül még cselleng pár szófoszlány
már nemcsak tudjuk, ők is tudták
amit hazudnak tudtuk nem igazság

most hallgatnak a vétkesek, de jön
lódítások súlyát rakja a köbön
felelőtlen szívetekre a jövő
lehet öngyilkost játszani sok cselszövő

Mikijozsa•  2016. július 15. 16:13

kezdődik a végtelen

kezdődik a végtelen mint a mag
a földből növekszik elő a formák
számos változata s vele halad
a lélek mintha ő rendezné az áldást

kezdődik lassan de biztosan nő
terjed minden irányba úgy követném
de nem hullhatok darabokra nő
a végtelen s én is vele szőrmentén

olyan jó mert benne vagyunk mi mind
sőt soha nem lenne jobb nélkülünk ám
ha itt vagyunk tegyünk együtt valamit
nosza, adjuk hozzá hitünk javát

kezdődik a végtelen szeretet
áthatol beteg szíveken kigyógyít
úgyse várom maradok veletek
ideér s a bajból végre kifordít





Mikijozsa•  2016. július 11. 23:21

Adok nevet a majomnak

Adok nevet a majomnak
Komoly szívű állatomnak
Pökben, húgyban s a piszokban
Versenyre kellt, s lemaradtam.

Nagy küzdés volt, ódát írtunk
Engem sokkolt, kezem izgult
Bevetettem minden éceszt.
De az állat kenterbe vert.

Adok nevet a majomnak
Poetikus állatomnak.
Megérdemli, hisz legyőzött -
S az ő neve Tintás Köcsög.