kukkantsbeblogomba

Vélemény
Mikijozsa•  2020. december 27. 10:28

hála a nőknek

hála vers némán szólj kihallatszóan
pirulva így se síppal se dobbal
mormolón hangtalan szimpla szóval
így se mernék rád nézni zavarómban

csak te érzed asszony neked virágzik
az élet illatos szép kezeket
hogy ölelve táplálj szeretetet
mely mint fény a napból tőled sugárzik

hála a nőknek én most könnyezgetek
vajon sírhat e egy férfi, alig
alig láthatóan kinézegetve

egy élet lukas ablakán talpig
ünneplőben és nagy - nagy köszönettel
a szívében, te vagy éltem ékszere


Mikijozsa•  2020. április 6. 10:30

túl könnyű minden

elvesztette az ember súlyérzékét
túl könnyű minden sőt hamis a pénz
hisz aranyfedezete nincs ne mérd
a papírt az aranyhoz pénznek kékjét

rég elfelejtettük hogy - mi mennyit ér
felváltva életünk papírosra
ráfogtunk mindent a kutyasorsra
végül már a bacik foga se kímél

de nem ennyire rossz ám a helyzet
égbolton lóg nemesfém nem látod
ezüstös a hold az lesz a fedezet

s aranyszívű minden jó barátod
kulcsold hát tüstént imára kezedet
szeretet védi meg kis családod

Mikijozsa•  2020. január 7. 14:08

az együvé tartozás hálója

bármily vékony szálakból
szőjünk hálót míg itt vagyunk
kapcsolat nélkül jajból
nem áll össze egy-akaratunk

föltámadhat a tenger
de vakhulláma szétszakaszt
ha köztünk nincs egy rendszer
ami elszántan egybetart

készítsünk hát egy hálót
csomózzuk egybe lelkeink
ne legyünk bosszúállók
csak védjük meg gyermekeink

Mikijozsa•  2019. november 17. 09:43

kipattant egy gondolat

kipattant egy gondolat
önbizalmam nagyon nagy
reggel este nem fázom
gatya nélkül bokázom
egyensúlyom fejen áll
hintáztat egy selyemszál

nem vagyok én darázs-drón
örökségem vadásztrón
pikkel rám pár őzünő
tele már az üzenő
vadász íjam elpattant
futni hagyom a vadkant

lehet hogy ez butaság
de átveszi a logikát
ez uralja a fejünk
el is veszi az eszünk
így a léha leigáz
okos vagy de te szolgálsz

Mikijozsa•  2019. február 16. 10:11

a kőisten hátára vett

mikor egy kőisten hátára vett
nagy nehéz teste kissé megkönnyebbült
boldognak érezte magát s rávett
imádjam mint lelket ki megtestesült

hallotta ezt a fa, legmagasabb
nógatva intőn - lehajolt s felemelt
imádj engem is mássz rám mindennap
s akkor meg fogod érteni lelkemet

akkor jött a szél onnan lekapott
s elvitt egy hegyre és észrevettem
a holdsugár csalfán reám mosolyog

vártam tudva - becsapós az égben
jött a reggel s te jöttél felém -  asszony
s rájöttem voltaképp te vagy isten