kukkantsbeblogomba

Szerelem
Mikijozsa•  2016. szeptember 5. 13:05

Virág a párkányon

Virág, mely nekem maradt
Tőled , véglegesen roskadt.
Úgy ül ablakom párkányán
Mintha egy rút a kertész lennék.

Mindig csak bánatosan néz ki
Keresi gyászosan a menekvést
Vonat érkezik egy állomásra -
De nem szerelemek vonata.

Vágyakozás lassan körülölel
bennünket, két elkésett lelket.
Este lesz hamar, hosszú alkony
jön valaki? Arra nem számítok,

Mikijozsa•  2016. augusztus 20. 15:14

Csöndesen bolondulva

(A vers  témája nem valós történet és bármilyen hasonlóság a valósággal csak a véletlen műve :)

Csöndesen bolondulva egy nőért -
titkok lakatja széfbe összezárt
Imponált neki, élt-halt szeretőkért
imádtam lelkét mert jellemszilárd;

kitartón várva vissza, nem zsarolt -
csak sejtések suttogása moccant,
félfába szorult testünk maszatolt,
szavak sikamlása földre loccsant.

Vágyak ereje rejtélyek csókját,
mint másnak a kupicát kimérte...
hogy majd a szánk forró méz kancsóját
fenékig lopva elfecsérelje.

Ó, sejtelmekben sajgó szomjúság
kisírt szemekbe vájták mély kútját
a rejtett fekhelyeknek s elmúlatták
ideánkat örömlopó medúzák;

Hűtőbe kényszerítve, lefagyott
titkos szerelem jégkockáira
néha úgy gondolok én, s hallgatok,
mint aki sosem nézett asszonyokra.

Mikijozsa•  2016. június 10. 08:53

Szeretlek

Szeretlek, jobban, mint ahogyan te szeretsz
nem fáj milyen vagy, azt se, hogy netán megvetsz.
Szeretlek titkon nézni, mint nap e földet
mikor látlak, akkor létezel körödnek.

Szeretlek örömmel csak ennyi ez a dal,
s ez végigröptet az életen túl hamar.
Ketté nem törhet a világ míg megvagyunk,
az én dalom végtelen, soha meg nem halunk.

Mikijozsa•  2016. május 9. 06:12

Még brekegnek

Még brekegnek nagyhangon szerelemről
Ó, a költészet annyira hangos,
Mint tóban békák, koncerteznek kezdők
Ott áll a parton egy igazi szerelmes, ő néma
Csak a szíve forró, nem illik rá a séma.

Vajon miért kell bizonygatni annyira?
Tán az álszerelmes önmagának beszéli be,
Tudna ő is szeretni, de nem érdemesült áldásra.
Énpedig itt állok, szép szerelmem, hidd el,
Ha nem szeretnélek rég megírtam volna tisztelettel.

Mikijozsa•  2016. május 4. 21:10

Pehely felhők

Fönt pehelyfelhők, pesztra foltok
Lent combig ázott füzfa lombok.
Celofán mögül néz a földre
A jóisten, és mos a könnye.

Fákra kúszik a bolond szél
Ágak között purhabot kér.
Nincsen persze, hát el is csügged
Levél ragad levélre disznek.

Így szép várni kurta napfényt
Pindurka tért -,  mennyei reményt.
Pehelyfelhő tenszivedre dermedt,
Nem látlak bár, vad nővágy kerget.